Budapest a „barlangok fővárosa” mivel egyetlen olyan főváros a világon, amelynek lakóterülete alatt jelentős méretű barlangok találhatóak. Ráadásul ezek a barlangok nem csak elhelyezkedésük, hanem szokatlan kialakulásmódjuk folytán is különleges helyet foglalnak el a világ barlangjainak sorában. A konferencia ideje alatt lehetőség lesz a Budai termálkarszt fokozottan védett barlangjainak megismerésére, mivel az idegenforgalmi barlangok mellett overálos barlangtúrákat is szervezünk a város alatt elterülő mintegy 45 km összhosszúságú barlangjáratokba.
A konferencia idején a következő barlangokba szervezünk túrákat, melyekre
csak a konferencia alatt a helyszíni regisztráció során lehet majd jelentkezni.
| Kataszteri szám: | 4762-4 |
|
|
| Hossz: | 6000 méter |
| Vertikális kiterjedés: | 85 méter |
| Mélység: | 85 méter |
| Magasság: | 0 méter |
Budapest belterületén, 258 m tszf magasságban nyíló, 1982-ben mérete, genetikája és
ásványkiválásai alapján fokozottan védetté nyilvánított barlang. A Rózsa-domb térségében húzódó
barlang nevét a rendszert magába foglaló hegyről kapta. Barlang és életvédelmi okok miatt
mára már lebetonozott bejáratát 1933-ban, a Törökvészi út csatornázása közben találták meg.
A ma használatos mesterséges bejárata a Ferenchegyi út É-i oldalán, az Őzgida utcai elágazásnál
lévő bokros-fás területen nyílik. A bonyolult alaprajzú barlangrendszert eocén mészkőben és
márgában, a feltörő melegvizek oldó hatása alakította ki. A 6000 méter összhosszúságú, 85 m
függőleges kiterjedésű, szűk, hasadékszerű, rombusz hálózatot alkotó járatok csak 270x120 m
alapterületet foglalnak el. A falakat jellegzetes oldásformák, -csatornák, -kagylók,
gömbfülkék, gömbüstök, forráscsövek, valamint borsókő, kalcitszivacs, barit és lublinit
ásványok díszítik. A lezárt, csak engedéllyel látogatható barlangot 1997 óta légúti
megbetegedésben szenvedő gyerekek számára betegségmegelőző, sportterápiai céljára hasznosítják.
| Kataszteri szám: | 4762-6 |
|
|
| Hossz: | 5677 méter |
| Vertikális kiterjedés: | 105 méter |
| Mélység: | 105 méter |
| Magasság: | 0 méter |
Földtani értékei alapján 1985 óta fokozottan védett természeti érték. Budapest II.
kerületében a József-hegyi úton, 218 m tszf. magasságban nyílik. A ma már több mint 5600 m hosszban ismert rendszerbe egy ház alapozása során talált járat kibontásával 1984-ben jutottak be. A Budai-hegység harmadik, hazánk hatodik leghosszabb barlangja. A triász mészkőben, felső eocén nummuliteses-discocyclinás mészkőben valamint márgában főként K-Ny-i irányú törésvonalak mentén húzódó járatokat a középső-pleisztocénban feltörő melegvizek oldották ki. A felszín alatt mintegy 55 m mélységben húzódó járatok tágas termeit keskenyebb, hasadék jellegű folyosók kötik össze. Egyes aknák 105 m mélységig is lenyúlnak. A falakat díszítő oldásformákat, gömbfülkéket, gömbüstöket nagyrészt ásványlerakódások fedik. A járatokat hófehér borsókő, tűs aragonitcsoportok, kalcitlemezekből kialakult piramisok, gipszvirágok, gipsztőrök, gipsz kristályszálak, kalcit, barit, valamint változatos színű és formájú cseppkövek borítják. A barlang lezárt, látogatásához szakmai indokok, engedély és barlangjárási gyakorlat szükséges.
| Kataszteri szám: | 4762-2 |
|
| Hossz: | 19000 méter |
| Vertikális kiterjedés: | 121 méter |
| Mélység: | 94 méter |
| Magasság: | 27 méter |
Mátyás-hegyi-barlang: a III. kerületben, a Mátyás-hegy Ny-i oldalában fekvő, felhagyott kőfejtőből 202,5 m tszf. magasságban nyílik. Az eocén kori és triász időszaki mészkőben, a mélyből feltörő melegvizek hatására kialakult, labirintusos, jellemzően tágas járathálózat irányát törésvonalak határozták meg. A helyi karsztvízszintig lenyúló mélypontján, 107,6 m mélységben kis tó található. A falakat gömbüstök, s elvétve kalcit- (CaCO3), barit- (BaSO4) és gipszkristályok (CaSO4 2H2O) díszítik. Kisebb járatai az 1920-as években már ismertek voltak, a napjainkban is tartó feltárómunka 1948-ban kezdődött meg. Felső tárójában az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet mérőállomása működik több évtizede. A lezárt barlang egy szakasza a kalandturizmus számára megnyitott, a többi járat csak engedéllyel látogatható, bejárásához barlangjárási gyakorlat szükséges.
| Kataszteri szám: | 4762-5 |
|
|
| Hossz: | 6000 méter |
| Vertikális kiterjedés: | 128 méter |
| Mélység: | 98 méter |
| Magasság: | 30 méter |
Hidrológiai jelentősége alapján 1982 óta fokozottan védett természeti érték a főváros területén. A Budai-hegység egyetlen, jelentős hosszban feltárt aktív hévizes barlangja. Bejárata a II. kerületben, a Malom-tónál (Frankel Leo u.) nyílik. Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett 116 m tszf. magasságban, az alsó pedig a tó vízszintje alatt 105 m tszf. magasságban található. Az eocén kori márgában húzódó, hasadék jellegű járatok kioldódásában a meleg vizek és a hideg karsztvizek keveredése játszott szerepet. A falakat gömbüstök és hévforráscsövek díszítik, mélyebben fekete, mangános bevonat borítja. Nevét arról a patikusról kapta, aki száraz járatait már 1856-ban bejárta, és elemezte a víz kémiai összetételét. Víz alatti szakaszok feltárása 1953-ban kezdődött meg, s hossza 1977-re elérte a 420-t. 2002 novemberében egy ismeretlen járat megnyílását követő, s ma is tartó felderítő merülések eredményeként hossza meghaladja a 6 km-t, mélysége 98 m. A barlangban fakadó 17-27 °C-os termálvizet a Lukács-fürdő hasznosítja. A lezárt barlang látogatásához, merüléshez engedély szükséges.
| Kataszteri szám: | 4762-2 |
|
| Hossz: | 19000 méter |
| Vertikális kiterjedés: | 121 méter |
| Mélység: | 94 méter |
| Magasság: | 27 méter |
Két, 1982 óta fokozott védelem alatt álló barlang átjárhatóságának megteremtésével kialakított barlangrendszer a főváros területén. Pál-völgyi-barlang: a II. kerületben, a Szépvölgyi u. 162. sz. alatti felhagyott Pál-völgyi-kőfejtőben, 205 m tszf. magasságban nyílik. A középső-pleisztocén hévízműködés oldotta, zömmel hasadék jellegű járatok felső-eocén korú mészkőben, alárendelten márgában, törésvonalak mentén alakultak ki. Ismert hossza megközelíti a 13,5 km-t, függőleges kiterjedése 114 m. Felsőbb szinten húzódó folyosói főként keskeny, magas hasadékok, mélyebb részeken a járatok szélesek, laposak, agyaggal feltöltöttek. Formakincsére gömbüstök; ásványkiválásaira kalcit (CaCO3), barit (BaSO4), ritkábban borsókövek jellemzőek. A budai barlangoktól eltérően cseppkövekben gazdag, függő- és állócseppkövek mellett cseppkőzászlók, görbecseppkövek és barlangi gyönggyel bélelt medencék is találhatók. Bejárata 1904-ben kőfejtés során nyílt meg, és 1910-ig 1200 m hosszban vált ismertté. Jelenlegi hossza az 1980-ban fellendülő, s a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport által végzett és ma is tartó kutatásnak az eredménye. 1927 óta egy szakasza kiépített és villanyvilágítás mellett utcai ruhában látogatható. Az 1989-ben 500 m hosszúvá bővített megtekinthető rész műszaki berendezéseinek teljes rekonstrukciója 2001-ben készült el. Több évtizedes munka eredményeként a kutatók 2001-ben teremtették meg az átjárást a közel 5500 m hosszú Mátyás-hegyi-barlangba. Az így kialakított rendszer 19 000 m összhosszával hazánk második leghosszabb barlangja.
| Kataszteri szám: | 4762-3 |
|
|
| Hossz: | 2201 méter |
| Vertikális kiterjedés: | 50 méter |
| Mélység: | 11 méter |
| Magasság: | 39 méter |
A tömegturizmus számára megnyitott, 1991-ben gyógybarlanggá nyilvánított, fokozottan védett természeti érték. Bp. II. kerületében, a Ferenc-hegy ÉK-i oldalában, 189 m illetve 219 m tszf. magasságban nyílik. A felső-eocén mészkőben, hasadékok mentén húzódó járatokat hévizek oldották ki. Feltárt hossza 2200 m, függőleges kiterjedése 50 m. Jellegzetes formaelemei a gömbfülkék, gömbüstök. Ásványkiválásai: a sárgásfehér borsókő, kalcitlemezek, fehér gipsz és tűs aragonit, valamint kisebb cseppkőképződmények. 1930-ban kőfejtés során nyílt meg, első bejárója Futó András és Sebős Károly, majd Kessler Hubert volt. A Pusztaszeri u. 35. alatti föld alatti fogadóépületből lejtős táró vezet a betonjárdákkal kiépített, villanyvilágítással ellátott, 1986-ban megnyitott szakaszba, amelyet a János Kórház Tüdőgyógyintézete 1990-től légúti megbetegedésben szenvedők gyógykezelésére is hasznosít. A bejárati épületben a Budai-hegység fokozottan védett barlangjait, valamint a barlang térmodelljét bemutató kiállítás látható.
